Átlövik a fejem elektromos szemek
Vérem csapoljak hideg kezek
A hatalom szolgainak jelvényét hordom
Nem tudom, merre fordul sorsom
Agyamba taplaljak, mikor mit mondjak
minden emlékem kétfelé szórtak
Villamos arammal töltik meg fejem
Nem tudom meddig sokkoljak lelkem
Amim volt, most mas kezében
Üvöltenék, de mar nincs szam
Élek félig megõrülve
Mi jöhet még ezutan?
Nem hívtam, nem kértem,
Hogy az életembe lépjen?!