Félek, figyelnem kell a vilagra,
s érzem, lelkemben tombol a tél.
Mindig szükség van egy igaz tarsra,
ugy hittem, az én szavam éppen elég.
De félek, a magany gyõz le engem, óh!
Egyedül jarom a varost,
faradt a mozdulatom.
Hidegen néz ram sok ember,
mert nem érzik at a hangulatom.
Szótlan utcai fény figyel engem,
a csend titokban elmond mindent.
Latom, nincs aki hallgat a szóra,
s bennem nincs aki rendet teremt!
és félek, a magany gyõz le engem, óh!
Egyedül jarom a varost,
faradt a mozdulatom.
Hidegen néz ram sok ember,
mert nem érzik at a hangulatom.