Biztasson hangod, mert szeretlek én,
hidd el, mindig téged vartalak.
Hianyzol nékem, mint földnek a fény,
gyere oly közel, hogy lassalak.
Mert ha nem vagy itt velem,
én is könnyen vétkezem.
Ugye mindig visszavarsz,
gyere mindig ram talalsz.
Olyan vagy, mint a remény,
olyan mint földnek a fény!
Ha rólam almodsz, és igy szólsz nekem,
olyan lesz az életem!
Nem vagyok mindig se hûtlen, se szent,
de hangod megjavit, ha hallhatom!
Hianyzol nékem, mint éjnek a csend,
te légy éjszakam és nappalom.
Mert ha nem vagy itt velem,
én is könnyen vétkezem.
Ugye mindig visszavarsz,
gyere mindig ram talalsz.
Olyan vagy, mint a remény,
olyan mint földnek a fény!
Ha rólam almodsz, és igy szólsz nekem,
olyan lesz az életem!