Meglepett a kedd
A szellemednek kedve lett
A lelkembe egy keresztet
Tenni mert a szerelmet
Amit vártam nem lehet
És amink volt már egyre megy
Mindjárt itt a harmincegy
És nincs mellettem senki
A ház oly üres
Megtettem mindent, de mit értem el
A táj télies
Vagy július van de kit érdekel
Most csak sóhajt, sóhajt
Bennem a sóhajt, sóhajt
Bennem a sóhajt, sóhajt
Bennem a lélek
Addig meg csak sóhajt, sóhajt
Bennem a sóhajt, sóhajt
Bennem a sóhajt, sóhajt
Bennem a lélek
Hogy maradjuk itthon hogyha menni kell?
Tartozom, de vajon kinek mennyivel?
A szomszéd néni nem néz rám de átkopog
És arról szól a TV hogy egyszer majd milyen szép lesz
Addig meg csak sóhajt, sóhajt
Bennem a sóhajt, sóhajt
Bennem a sóhajt, sóhajt
Bennem a lélek
Addig meg csak sóhajt, sóhajt
Bennem a sóhajt, sóhajt
Bennem a sóhajt, sóhajt
Bennem a lélek
De én még mindig hatvanféle szépnek látlak
Miért választott lelkem téged útiránynak
És újra és újra, így halnak mind meg a bátrak
Hogy elhiszik, hogy egyszer talán nem fordítasz hátat
Addig meg csak sóhajt, sóhajt
Bennem a sóhajt, sóhajt
Bennem a sóhajt, sóhajt
Bennem a lélek
Addig meg csak sóhajt, sóhajt
Bennem a sóhajt, sóhajt
Bennem a sóhajt, sóhajt
Bennem a lélek
Addig meg csak sóhajt, sóhajt
Bennem a sóhajt, sóhajt
Bennem a sóhajt, sóhajt
Bennem a lélek
Addig meg csak sóhajt, sóhajt
Bennem a sóhajt, sóhajt
Bennem a sóhajt, sóhajt
Bennem az élet